A fenyőnek számos felhasználási módja van. Ezek közül csak egy a néphagyomány, miszerint karácsonykor a fa elűzi a boszorkányokat, szellemeket, gonosz lelkeket, illetve távol tartja a betegségeket. A fafajta azonban ennél jóval többre hivatott! 

A fenyőnek kitűnő a fája!

A fenyő az asztalosok körében az egyik leggyakrabban használt fafajta, ugyanis tulajdonságai miatt rendkívül jól hasznosítható. Több típusát különböztetjük meg, melyek mindegyik más-más jellemzőkkel rendelkezik.   

A vörösfenyő gesztje (a fatest belső, elhalt része) vörösesbarna, szíjácsa (a fatest külső, élő része) pedig sárgásfehér. Rugalmas és telíthető, viszont kissé zsugorodik és könnyen hasad. Leginkább a bútor- és épületasztalos-iparban használják, hajóépítésben, járműépítésben, illetve esztergályos munkákhoz lehet igénybe venni. 

A lucfenyő fája sárgásfehér színű, gyantajáratokkal, nagy görcsökkel rendelkezik. Rugalmas, puha, könnyen hasad, kissé vetemedik, jól pácolható, illetve telíthető. Remek ajtók, ablakok, padlózat, falburkolat, illetve bútor készíthető belőle. 

Az erdeifenyő vagy más néven borovifenyő szijácsa sárgásfehér, gesztje pedig a sárgástól egészen a vörösesbarnáig terjed. Fája könnyű, puha, kissé rugalmas, könnyen hasad, jól pácolható és telíthető. Külső ablaktok, keret, ajtó, bútor és vakkeret is készíthető belőle. Gyantája fontos lakkipari nyersanyag. 

fenyőfa

A gyanta a fa értékes része!

A lakkipar már rég kisajátította a fenyő gyantáját, mely azonban korábban sem ment kárba! A fa megkeményedett ragacsos nedve régen igen közkedvelt volt az erdőmunkások, illetve a havasi pásztorok körében. Úgy tartották, hogy a gyanta tisztítja a fogakat, jót tesz a gyomornak, valamint éhségcsillapító hatással is bír. De használták kéregedényeik megragasztására, sebeik gyógyítására, sőt még a szoba illatosítására is. 

A kéreg sem mehet kárba!

A fenyő kérge jó víztartó képességgel rendelkezik, így a gyomok elnyomására tökéletesen alkalmazható. A kívánt hatás érdekében megközelítőleg öt centiméteres rétegben ajánlott elteríteni a talajon. Magas gyantatartalma miatt nehezen bomlik, így nem is igényel folyamatos utánpótlást vagy mennyiségi ellenőrzést. Bőven elég, ha kétévente cseréljük a kéregréteget. 

fenyőfa

De hogy kerül a fenyő karácsonykor az otthonunkba? 

A kereszténység elterjedése előtt az örökzöldek különös jelentőséggel bírtak. Az ókori népek a téli időszakban örökzöld faágakat aggattak ki otthonaik ajtajára, illetve ablakaikra, ugyanis úgy tartották, hogy azok elűzik a boszorkányokat, szellemeket, gonosz lelkeket, illetve távol tartják a betegségeket. 

A mai értelemben vett karácsonyfa állítás a 16. században terjedt el a Német-római Birodalomban, a keresztények ekkor kezdtek feldíszített fenyőket állítani otthonaikba. A legendák szerint Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített fel egy fenyőt. A német reformátor éppen hazafelé tartott egy téli estén, mikor az egyik fenyőn ragyogó csillagfényekre lett figyelmes. Luthert olyannyira magával ragadta a látvány, hogy amint hazaért, gyertyákkal díszített fel egy fát. 

Pesten az első karácsonyfát nagy valószínűséggel Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben, amely szokás azóta is töretlenül él. 

 

Kívánjuk, hogy a karácsonyi fenyő az Ön napjait is bevilágítsa! Kellemes ünnepeket kívánunk!